• Szerver: s4
  • Galaxis: Névtelen
  • Időtartam: 2011. július 8. - december 17.
  • Eredmény: vereség
  • Toplista
  • Chat logok


Háttértörténet: Pecca

Hogy Jean-Baptiste Pecca próféta volt, miként a hívei tartották, vagy maga a gonosz, miként az ellenfelei, netán egy minden hájjal megkent iparmágnás, miként a cinikusok, talán sosem fog kiderülni. Ami biztosan tudható, hogy a harmadik zandagorti háború alatt született, egészen fiatalon megörökölte apjától a Pecca Hadiipari Vállalatot, és alig múlt negyven, amikor 5821-ben véget ért a háború.

A győzelem, az első valódi győzelem az idegenekkel szemben jelentős fordulatot hozott a közhangulatban. Egyre többen érezték úgy, ideje véget vetni az állandó menekülésnek, ideje bosszút állni, ideje felkeresni Zandagort lakhelyét, az Androméda-galaxist, és jól szétrúgni a seggét. Ennek a mozgalomnak próbált az élére állni Pecca, és sikerrel is járt. De ez nem annyira különleges karizmájának volt köszönhető, mint inkább éleslátásának és gátlástalanságának. Sorban járta a megmaradt bolygókat, hogy megnyerje azokat ügyének, és hogy olyan képviselőket küldjenek az Egyesült Bolygók Szövetségének közgyűlésébe, akik aztán megválasztják őt főtitkárnak. A legtöbb bolygón megtalálta a módját, hogy hatékonyan növelje befolyását. Helyi médiabirodalmakat vásárolt fel, politikusokat zsarolt vagy korrumpált, szónoklatokat tartott.

Nyilvános fellépésein bosszú és büszkeség beszélt belőle. És ezt hitelesen is adta elő. Élete nagyrészt egybeesett a háborúval, szülőbolygóját annihilálták az idegenek, amióta volt beleszólása cége működésébe, kedvezményt adott bárkinek, akit hasonló csapás ért. Igazi megszállott idegengyűlölő volt. Vagy legalábbis annak tűnt. Sokan persze kétségbe vonták őszinteségét, és csak a hadikonjunktúrához fűződő érdekét látták minden lépése mögött.

Ötvenedik születésnapján az EBSZ főtitkári székével lepte meg magát. Azonnal nekilátott az invázió előkészítésének. Gyárai a háború vége óta folyamatosan ontották a hadihajókat, de most kapcsoltak rá igazán. Toborzó irodák ezrei nyíltak mindenfelé, hogy a lelkes ifjúságot felszippantsák legénységnek. Végül 5838-ban indult el az egyesített haderő. Pecca, lemondva a főtitkárságról, maga is ott volt az egyik hajón.

Gátlástalan nyomulása természetesen megszülte az ellenállást is. Pecca és az inváziós flották távozásával megcsappant a harci kedv, ez pedig a békéseknek és óvatosaknak kedvezett. Egyre többen vélték úgy, hiba volt elhamarkodottan nekimenni az idegeneknek. Hiszen két galaxisunkat elpusztították már, és ezt a harmadikat sem kímélték. Bölcsebb lenne minél messzebbre kerülni tőlük, találjanak maguknak más ellenséget, mint az emberi faj.

Így esett, hogy végülis az emberiség négy részre szakadt. Pár millióan az Új Tejútban, Rév és Camelot bolygóján éltek, ha ugyan még éltek. Majd' 100 milliárd embernek a Trillian-galaxis adott otthont. Akiket pedig a nyughatatlanság hajtott, vagy az Androméda felé indultak, hogy egyszer és mindenkorra leszámoljanak az idegenekkel, vagy azzal épp ellentétesen, hogy inkább megszabaduljanak tőlük. Ez utóbbi csoport csatlakozott a háború idején elmenekült flottákhoz, és 5923-ban érte el azt a három egymásba fonódó galaxist, amit új otthonának szemelt ki:

Zandagort s4 galaxis